A Fiú egyedül rohadt
egy szobában, napok óta.
Vajon mit tehettél volna?
Hányszor és hogyan,
Te érzed, Te látod...
Valahol jó és rossz között,
a fertőzött vízben
mosod kezeid, bár tudod,
van, amiért nincs bocsánat...
(I.M.L.S.)
Jerry C.
2008.11.21. 01:08 HányÉves
2 komment
Címkék: vers irodalom versek alice in chains layne staley jerry cantrell
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://verseink.blog.hu/api/trackback/id/tr71780532
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
exerenex (törölt) 2008.11.21. 10:39:16
Na, tarisznyás informatikus, ez már egész jó. :)
Úgy látszik az éj hozza az igazi ihletet,
és nem az "advanced userek".
Valamennyire képben vagyok a témával kapcsolatban, de nem követtem nyomon minden apró lépést.
Valamiért azért megjegyeznék. Az élet minden területén igaz, hogy csak annak/azon lehet segíteni, aki maga is akarja a segítséget. Azt meg igazán senki nem tudja, hogy pontosan mi hogyan zajlott ott, akkor.
Ezzel senki pártján nem lennék, csak jelzem, hogy nem minden fekete vagy fehér.
Úgy látszik az éj hozza az igazi ihletet,
és nem az "advanced userek".
Valamennyire képben vagyok a témával kapcsolatban, de nem követtem nyomon minden apró lépést.
Valamiért azért megjegyeznék. Az élet minden területén igaz, hogy csak annak/azon lehet segíteni, aki maga is akarja a segítséget. Azt meg igazán senki nem tudja, hogy pontosan mi hogyan zajlott ott, akkor.
Ezzel senki pártján nem lennék, csak jelzem, hogy nem minden fekete vagy fehér.
HányÉves 2008.11.21. 12:23:21
Nem gondolom, hogy Jerry felelős Layne haláláért. Kicsit sem. Csak tegnap, a Degradation Trip című lemezét hallgatva bizonyos sorok megütötték a fülemet, ebből lett ez.
