Arabella és Konstancia,
way up to the changing rooms,
Én pedig úton...
Olyan örömök felé, ahol
Nyina eljött végre,
ahol
a két paplan egy paplan,
ahol az agya(m)
örömmel rá(m)kattan,
ahol ordítanám,
ahol felfalnám
ahol átjárnám
és feldobnám,
ahol tudhatnám,
hogy vágyik rám.
Talán megérkeztem, talán közel vagyok.
Talán most a szavak sem túl nagyok.
